Az orvosok és a biznisz, 2. rész

Mi a helyzet a rezidensekkel?

Személyes ismerősöm, aki korábban a gyógyszeriparban dolgozott, és jelenleg rezidens, ezt a tényt szintén igazolta számomra. Plusz még a pénzbeli tényeket tetézhetjük azzal, hogy a gyakorlatokon úgy beszélnek vele a kollegák (ne nevezzük akkor mentoroknak ezen személyeket…), mint egy utolsó senkiházival, a rezidenst ugyanis lehet alázni, éjszakáig dolgoztatni… lásd újonc katonák esete az öregekkel szemben.

Mindez számomra a BOTRÁNYOS kategóriába esik.

Mi a baj?

Ugyanakkor, ha 2 részre osztanánk a társadalmat, és lennének a “nem-orvosok” és az “orvosok”, akkor előbbiek nem értenék, mi a baj ezzel az utóbbiak számára, vagy ha igen, akkor bajusz alatti kis mosoly kíséretében, “hát, úgyis tudjuk, hogy ez nem így van” gondolattal a fejükben ÚGYSE hinnék el, hogy DE IGEN, ez így van.

És akkor beszéljünk a “gazdagnak tartott”, mondjuk úgy, hogy “jól menő” háziorvosi praxisokról! Egy ilyen, a hozzá tartozó majdnem 70 éves dokinénivel (ő mesélte), megtart magának 5-600 ezer forintot havonta. Ezért cserébe beleteszi a személyes idejét, és a rengeteg tudást, amit nem az egyetemen szedett magára teljes egészében, azóta ugyanis kötelező és szintén nem ingyenes továbbképzéseken vesz részt, és immár kb. 40 éve ezt csinálja. És SZERINTE ez, mint jövedelmezőség, elég jó, és ő “ügyesen csinálja” a praxist. Bármit jelentsen ez. Jó, ezt is sejtjük, hogy mit jelent Magyarországon, köze lehet az adó-optimalizáláshoz, hogy finom legyek…

Lássuk csak eme “menő” 5-600 ezer forintot!

Dolgozik érte jó esetben 160 órát. Az annyi, mint 3125-3750 Ft/óra, vagyis ebben az esetben nem érjük el a 4.000 Ft-os órabért.

Mennyi is egy ügyvéd, vagy egy autószervíz rezsi óradíja?
Mennyiért dolgozik egy fodrász, például? Vagy egy körmös?

A háziorvos egyébként veszi a praxist, kivéve azokon a területeken, ahol már lasszóval se lehet fogni senkit, aki oda menne dolgozni, no, hát ezt is ismerjük…Szabolcs és Borsod megye…

Most mi van ezzel, hogy VESZI, és miért baj az?

Mint befektetés, SZÖRNYEN nem éri meg! Mondjuk ugyanannyi pénzből venni lehet egy fél lakást kb. amit ki lehet adni, termel pénzt, és még dolgozni se kell. Ha az ember fia-lánya vesz egy praxist, akkor vásárolt magának egy munkahelyet, ahol fel se merül, hogy ne kelljen dolgozni a pénzért, és csak bonyolítja a saját Életét, nemhogy egyszerűsítené. Ha veszel egy praxist, roppant büszke lehetsz magadra, hogy ezt megtehetted, ugyanis ezek szerint 2-3 évig ingyen dolgozol saját magadnak, utána kezd valamelyest megtérülni. Közben, persze enned is kell, meg villanyszámlát fizetni is… A valóságban 10-15 év alatt már nullán is vagy.

Mit gondolsz, mikor tekinthető stabilnak egy vállalkozás?

Akármilyen vállalkozás, nem egy orvosi vállalkozás, úgy értem… Oké, nem tudod, mert ezt nem tanították, de úgy mégis… Az üzleti tanfolyamomon, amely épp folyamatban van, nemrég kiszámoltuk, hogy egy projekt mikor térül meg (nem praxis-vásárlás volt, hanem egy sima projekt, csak úgy példának okán), és az illető dobott egy hátast.

Miért írom ezt? Órákig tudnék beszélni arról a témakörről, hogy “orvos és vállalkozás”. 

Hogy mi ez a bizonyos szégyellősség, és honnan ered- ami miatt közel sem piaci áron dolgoznak az orvosok.

Hogy kik azok a “Nagy rablók”. Oké, erről nem fogok írni, mert még meglincselnek…de létezésük nem titok.

Hogy miért nem vállalkozó az orvos, akkor sem, ha annak látszik, vagy mondjuk van neki egy cége. És hogyan tudna mégis vállalkozót csinálni saját magából? (mert lehet azért…)

>> Az orvosok és a biznisz 1. részét it találod.

A képek: Unsplash